======Borbély Lajos======
Borbély Lajos, született [[wphu>Csóka_(Szerbia)]] 1843. december 01., elhunyt [[wphu>Budapest]] 1923. szeptember 29.
=====Foglalkozás=====
Kohómérnök, iparszervező
=====Iskolák=====
Reáliskolai tanulmányait Pozsonyban és Budán végezte.
Mérnöki tanulmányait Selmecbányán és Pribramban (Csehország) végezte.
=====Díjak, kitüntetések=====
1884. Ferenc József-rend
1915. A Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann-díja
=====Művek=====
=====Események=====
1867-ben a pénzügyminisztérium tisztviselője volt, majd a diósgyőri vas- és acélgyárhoz került. 1875-ben a salgótarjáni vasfinomító társulat műszaki igazgatója, 1881-ben a rimamurányi és salgótarjáni vasművek ipartelepeinek műszaki vezérigazgatója lett. Az 1881-be átadott részben fogaskerekű, szenet szállító vasút szellemi atyja.  A kohászatban meghonosította a Siemens-rendszerű gáztüzelést. Felismerte a Martin-acélgyártás jelentőségét. 1872-ben elsőként ismertette a regeneratív tüzelésű kemencéket, és Salgótarjánban építtetett is egyet. Ugyanott alkalmazta először az általa szerkesztett kettős munkaterű, regeneratív tüzelésű kavarókemencét, mely a szakemberek előtt nevét külföldön is ismertté tette. 
Kiemelkedő munkái voltak : a likéri kohótelep (1883) , a Salgótarjáni Thomas acélmű (1888) , az ózdi Martin acélmű ((1894) Az 1910. és 1918. között az országgyűlés tagja, nemzeti munkapárti programmal.
A műszaki kérdések mellett sok egyébbel is foglalkozott, a szakképzést rendkívül fontosnak tartotta, egyik kezdeményezője és támogatója volt a salgótarjáni Iparostanonc Iskola 1889. évi megnyitásának. A dolgozók és családtagjaik részére sportpályákat, kultúrházakat, műkedvelő egyesületeket, zenekarokat, dalköröket hozott létre illetve támogatott. Kórházat, árvaházat, könyvtárat, a kor viszonyai között modernnek számító lakótelepeket építtetett.
Ez a kiváló elméleti és gyakorlati szakember a késői utókornak is példát mutatott segítőkészségből és szociális érzékenységből.
=====Források=====
  * [[http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmklo/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=45626|Nógrád megye műszaki nagyjai : Borbély Lajos /1843-1923/ / Szvircsek Ferenc in.: Múzeumi mozaik. - 1988. 33-37. p.:ill.]]
  * [[http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmklo/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=11445|Nem zavarta meg kora anyagias világnézete in.: Nógrádi krónika. - 2. 1995. júl. 19. 6 p., ill.]]
  * [[http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmklo/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=2973|Emléktáblát avattak  / Gyurián Tibor in.: Nógrád megyei hírlap. - 13. 2002. március 1. 3. p. : ill.]]
  * Vaskohászat: Technikai fejlődésünk története / Corel Ernő Budapest, 1928
  * Borbély Lajos - Nekrológ / Wabrosch Béla A Munka, 1923. okt. 6. 1. p.
  * Borbély Lajos / Szvircsek Ferenc Salgótarjáni Almanach II. Salgótarján, 2002 239 – 242.
  * A nagy magyar feltalálók / Vajda Pál Budapest
=====Online források=====
  * [[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02099.htm|Borbély Lajos - Magyar Életrajzi Lexikon]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[https://tudosnaptar.kfki.hu/b/o/borbelyl/borbelylrevai.htm|Borbély Lajos - Révai nagy lexikona]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[http://www.blszsz.hu/index.php/bemutatkozas/iskola|Iskolánk névadója, BORBÉLY LAJOS (1843-1923)]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/borbely_lajos_szuletesnapja__1843|Borbély Lajos]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[https://skseoldboys.hu/borbely-lajos-az-acelgyar-legendas-igazgatoja/|Borbély Lajos az Acélgyár legendás igazgatója]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93zdi_Koh%C3%A1szati_%C3%9Czemek|Ózdi Kohászati Üzemek]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[https://www.mfhnalap.org/pdf/konferencia_kiadvany.pdf|A magyar ipari és technológiai forradalom I.]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)
  * [[https://tarjanikepek.hu/2009/03/24/acelgyari-tortenelem-ii/|A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat]] (Utolsó elérés: 2021.07.13.)